A létesítménygazdálkodási feladatokat mindenki a helyi adottságok és követelmények alapján más- más módon végzi. Másként üzemeltetnek egy kórházat, egy bevásárlóközpontot vagy egy irodaházat. Ez az eltérés igaz mind a folyamatokra, mind a kezelt eszközökre. Ráadásul nem kis eltérésekről beszélünk.
Az OrthoGraph® üzemeltetési BIM megközelítése az első pillanattól egyedi adatkörök kezelését tette lehetővé, amelyet minden projekt elején egy kb. 3 napos egyeztetés és testre szabás során alakítottunk ki a bevezető partnerrel és ügyféllel együttműködésben. Ezt követően az ügyfél bármikor tudta bővíteni a felmérendő adatokat bizonyos korlátok között, pl. új fotókat, szám vagy szöveges mezőket felvéve a leltározandó tételekhez. Sajnos fix listákat már nem tudott megadni, vagy meglévő tulajdonságokon nem tudott változtatni, azaz épp az egyik legfontosabb adattisztaságot biztosító funkció, a fix értékek alkalmazásával történő leltárazás változtatása csak az OrthoGraph® gyártói közreműködésével volt lehetséges.
A legújabb OrthoGraph® verzióval ez a folyamat sokat egyszerűsödik, ugyanis már nem lesz szükség fejlesztői közreműködésre ahhoz, hogy teljesen egyedi adatkörök, fixlisták álljanak rendelkezésre minden felhasználónál. Sőt, mivel az igények, kiszolgálandó feladtok sokszor változnak, bővülnek, ezért ezeket az adatköröket később bárki (akinek jogosultsága ezt lehetővé teszi) akár meg is változtathatja – ugyancsak fejlesztői vagy akár a bevezető cég közreműködése nélkül is.
Nem szabad megfeledkeznünk a nagyvállalati szintű integrációról sem. Amikor a fix listákat meghatározzuk, így adatminőség biztosítást vezetünk be a leltárba, akkor ezt az OrthoGraph kulcs-érték párok megadásával teszi lehetővé. Ezek segítségével az emberek számára is értelmezhető értékek kerülnek kiírásra, miközben a kapcsolódó kulcsok lesznek kommunikálva a külső rendszerek számára az integrációs felületen.
A projekt bevezetési és felmérési folyamat a következő módon történik:
1.
Az ügyfél és a bevezető cég közösen átbeszélik az Operational BIM-től elvárt célokat (ez talán a legfontosabb lépése a folyamatnak)
2.
Közösen meghatározzák a felmérendő adatköröket:
• leltározandó eszköztípusokat
• helyiség, nyílászáró és eszköztulajdonságokat (pl. eszköz vagy helyiség állapota)
• fix lista értékeket (pl. jó/kisebb felújítást igényel/rossz) és kötelező mezőket
3.
A felmérést végző cég elkészíti a testre szabott projekt sablont
4.
A felmérő cég pár helyiséges „showroom” felmérést végez úgy, hogy közben az ügyfél felelős döntéshozói a helyszínen követik az eseményeket (ekkor megtapasztalják, hogy az adatok naprakészen tartása mekkora idő-, és energiabefektetés.)
5.
Jellemzően a kötelező adatok köre szokott ekkor csökkenni, valamint esetleges egyéb adatkörök (pl. informatika), eszköztípusok is meghatározásra kerülnek, amit a felmérő cég a projekt sablonon megváltoztat
6.
A felmérő cég elvégzi a teljes felmérést (beleértve a showroom helyiségek újramérését is)
7.
A felmért állományok átadása megtörténik az ügyfél részére. Ez akár a projekt közben is megtörténhet, így az ügyfél folyamatosan követni tudja az adatok minőségét, a felmérés folyamatát.
Ez azt jelenti, hogy az eddigiekben megszokott nagyon gyors felmérési folyamatok még gyorsabban tudnak lezajlani, azaz nincs az az épület, amelyet ne lehetne pár hét alatt felmérni és leltározni nagy pontossággal, digitális minőségbiztosítással.
Mindezen felül ezek az adatok a mindennapi működés részévé válhatnak, biztosítva ezzel azt, hogy az épület digitális ikertestvére (Digital Twin) az épülettel kapcsolatos összes információt tartalmazza, ahelyett, hogy az operatív személyzet fejében gyűlne össze az adat. Ez nemcsak javítja a működési teljesítményt, de egyben csökkenti az alkalmazottak váltakozása miatti adatvesztés kockázatát is.
Recent Comments